Az európai energiapolitikáról és a megújuló energiák helyzetéről
Az energia, bár nem gondolunk rá olyan gyakran, nagyon lényegesen meghatározza a mindennapjainkat. Ha túlfogyasztjuk az globálisan a környezet károsodásához vezet, míg a hiány súlyosan megkeseríti az ember életét. Energiára van szükségünk, hogy működjön a testünk, hogy dolgozni tudjunk, energia kell a kommunikációhoz, a szórakozáshoz és még a semmittevés is valamilyen mértékű fogyasztással jár.
Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a felhasznált energiánk honnan származik, mennyire biztosított az energiaellátás és hogy ezzel mennyire terheljük meg a környezetünket. Ezen kérdések megválaszolása az Európai Unió és a tagállamok feladata, amire jellemzően bonyolult energiapolitikai stratégiákat és különböző direktívákat alkotnak. Az ezzel kapcsolatos fogalmakat kíséreljük meg tisztába tenni az alábbi sorokon.
Az alapok: az Európai Unió energiafelhasználása
Elsőként lényeges meghatározni, hogy hogyan mérjük egy ország, vagy más régió energiafelhasználását. A teljes energiafelhasználás mérésekor két mérőszámot szokás használni, ezek a PEC (Primary Energy Consumption), primer energiafelhasználás és a FEC (Final Energy Consumption) végső energiafelhasználás. A PEC a teljes hazai energiaigényt méri, amíg a FEC azt mutatja meg, hogy a végfelhasználók végül mennyit fogyasztanak. A különbség az energia átalakításából és elosztásából eredő veszteségeket jelenti.
Ahhoz, hogy a különböző forrásokból származó energiák mennyisége összehasonlítható legyen a kőolaj egyenérték mérőszámot szokás használni. Egy tonna kőolaj égéshője 42 GJ és ezt az értéket érvényesítik már technológiákra is. Például 1 toe kőolaj 1.200 m3 földgáz égéshőjének felel meg, de ugyanez 100 g urán energiatartalmának feleltethető meg.
A mutatók értéke a 2022-es évre:
PEC: 1,257 millió tonna olaj ekvivalens
FEC: 940 millió tonna olaj ekvivalens
Az EU-ban felhasznált energia megoszlása származás szerint (2022):
Emellett nagyon fontos mérőszám az is, hogy az energiát helyben állítják elő, vagy importból szerzik be, elsősorban energiabiztonsági nézőpontból. Ennek a megoszlását az alábbi, kifejezetten beszédes ábra mutatja meg:
Mint az a grafikonokból is látható, a helyzet nem a legrózsásabb, egyrészt az EU óriási mennyiségű energiát fogyaszt, aminek jelentős része nem megújuló, fosszilis forrásból származik (az EU üvegházhatású gázkibocsátásának a 75 százalékáért az energiaipar tehető felelőssé). Másrészt az energia nagyobb része származik importból, ami ellátásbiztonsági kockázatokat is rejt magában.
Mi az EU energiastratégiája?
A fent említett problémákat felismerve az Európai Bizottság 2015-ben fogadta el az Energiauniós Stratégiát (COM/2015/080), amiben mint keretrendszerben fogalmazták meg az EU általános energiapolitikáját. Ennek a legfontosabb célkitűzései a következők:
- Energiabiztonság: Az ellátási források diverzifikálása a külső szolgáltatóktól való függőség minimalizálása és az energiaellátás rugalmasságának elősegítése érdekében.
- Belső energiapiac: Integrált, határokon átnyúló energiapiac létrehozása, amely lehetővé teszi a versenyképes árképzést és a biztonságos ellátást.
- Energiahatékonyság: A hatékonyság javítása a fogyasztás és a kibocsátás csökkentése érdekében.
- Dekarbonizáció: A megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra való átállás felgyorsítása az éghajlati célok elérése érdekében.
- Kutatás és innováció: Befektetés új technológiákba és infrastruktúrába.
Ezeket a prioritásokat jogszabályok, cselekvési tervek és keretek - például a Tiszta energiát mindenkinek Európában csomag - keveréke tartalmazza. Az egyik legfontosabb szabályozó dokumentum ezek közül az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, amiben meghatározzák az EU 2030-as energia és klímacéljait, és azt, hogy a tagállamoknak és a Tanácsnak hogyan kell együttműködnie ezen célok elérése érdekében. A szabályozási mechanizmus a nemzeti energia és klíma terveken alapul (NECP), amik 10 éves vizsgálati időszakot fednek le 2021 és 2030 között.
További szabályozó dokumentumok, különböző direktívák és csomagok is megjelentek az elmúlt évek során, hogy megfogalmazzák a konkrét elérendő célokat, vagy reakcióként a változó globális környezetre. Ezek időrendi sorrendben a következők voltak:
2009 - RED I: Renewable Energy Directive: a tiszta energiaforrások fejlesztésének jogi kerete az EU gazdaságának valamennyi ágazatában, támogatva az uniós országok közötti együttműködést e cél érdekében. Az eredeti célkitűzése szerint a megújuló energiák arányának el kell érnie a 20%-ot az energiamixben 2020-ig.
2012 - EED: Energy Efficiency Directive: jogi keret az energiahatékonyságra vonatkozóan, célja a 20%-os energiafelhasználás-csökkentés volt 2020-ig.
2018 - Clean Energy for All Europeans Package: Átfogó jogalkotási intézkedéscsomag, amelynek célja a tiszta energiára való áttérés megkönnyítése az egész EU-ban. Ennek kapcsán módosították mind a RED, mind az EED direktívákat.
2018 - EED felülvizsgálat: A „Tiszta energiát minden európainak” csomag részeként az EED-t felülvizsgálták, hogy 2030-ra új célokat határozzanak meg, amik már 32,5%-os javulást írtak elő az energiahatékonyságban.
2018 - RED II: A korábbihoz direktívához képest itt is szigorodtak a feltételek, 32%-ra emelte a megújulók arányát, amit 2030-ig kell elérni.
2019 - European Green Deal: egy széleskörű szakpolitikai intézkedéscsomag, ami az EU teljes klímasemlegességét tűzte ki célul. Az egyezmény szerint ezt az értéket 2050-ig kell elérni.
2019 - Clean Energy for all Europeans csomag: az European Green Deal alapját képező szabályozói keretrendszer, ami specifikus célokat fogalmaz meg az EU energiapolitikájának sikeres végrehajtása érdekében. A jogalkotási csomag tartalmazza többek között a megújulók arányának 32%-os célját, az energiahatékonyság javításának 32,5%-os célját és az elektromos piac integrációját.
2021 - Fit for 55 csomag: Egy javaslatcsomag, hogy az EU éghajlat-, energia-, közlekedési és adópolitikája alkalmas legyen arra, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását.
2021 - RED III: A fit for 55 csomag keretein belül a RED korábbi célszámát, tehát a megújulók arányát az energiamixben 40%-ra emelték.
2022 - RePowerEU: A geopolitikai feszültségek által súlyosbított energiaválságra válaszul bevezetett, az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére, az energiatakarékosság fokozására és a megújuló energiaforrások alkalmazásának felgyorsítására összpontosító program.
Hogyan működnek ezek az irányelvek a gyakorlatban?
European Green Deal:
A Green Deal's esetében a csomag tartalma:
- Kibocsátás csökkentési célok a különböző ágazatokra
- A természetes szén-dioxid-nyelők számának és alkalmazásának növelése
- Korszerűsített kibocsátáskereskedelmi rendszer a kibocsátások korlátozására, a szennyezés beárazására és a zöld átmenetbe történő beruházások generálására.
- Szociális támogatás a magánszemélyek és a kisvállalkozások számára
Szektorszintű célok:
Fenntartható közlekedés:
- 55%-os emissziócsökkentés az autóknál 2030-ig
- 50%-os emissziócsökkentés a tehergépjárműveknél
- Zero emisszió az új autók esetén 2035-től
- Szén-dioxid-árképzés a légi és vízi közlekedésben
- SAF előírások (Sustainable Aviation Fuel)
Tiszta energiarendszer:
- 42,5% megújuló arány 2030-ig.
- 11,7%-os energiahatékonyság-növekedés 2030-ig
- RED direktíva
Zöld ipari forradalom:
- Green Deal Industrial Plan
- 100 mrd EUR beruházás a net-zero startup rendszerbe
- 400 GW telepített nap és szélenergia kapacitás
Épületek felújítása:
- A következő 10 évben a felújítási arány duplázása
- Ezzel együtt magasabb energia és erőforrás hatékonyság
- Energy Performance of Buildings Directive
Természetvédelem:
- EU biodiverzitás stratégiája
- Meglévő Natura 2000 területek megnövelése
- EU természet-helyreállítási tervezet
RePowerEU:
A RePowerEU céljai hasonlóak, mint a European Green Deal-é, de a kiváltó ok az orosz-ukrán konfliktus, ezért különös hangsúly fektet az energiabiztonságra és függetlenségre. A RePowerEU egy felgyorsított akcióterv, a Green Deal-hez képest rövidebb időkerettel.
A konkrét intézkedések:
- Az LNG és a nem-oroszországból származó földgáz import növelése
- Az energiahatékonyság növelése fokozott intézkedésekkel és a fogyasztás csökkentésével.
- A megújuló energiaforrások telepítésének felgyorsítása
Ezek az általános intézkedések, amik jelenleg az EU energiapolitikáját meghatározzák. A következő cikkünkben részletesebben elemezzük a megújulók szerepét és az ehhez kapcsolódó RED III direktívát.
