Az első fal a hardveroldal volt: vonalkódolvasók, mérlegek, kártyaolvasók és nyomtatók tucatnyi különböző gyártótól — DATECS, SAM4S, CASHCUBE, CAS, ACLAS, Star és mások —, mindegyik a saját kommunikációs sajátosságaival. A rendszernek mindegyikkel szót kellett értenie, platformfüggő telepítés nélkül.
Emellett ugyanúgy kellett futnia bármilyen eszközön, amivel egy bolt már rendelkezett — Android tableten, Linux- vagy Windows-alapú kasszagépen —, anélkül, hogy platformonként külön natív appot kellett volna fejleszteni és karbantartani. A válasz egy PWA (progresszív webalkalmazás) volt: közvetlenül a böngészőből telepíthető, alkalmazásbolt és platformonkénti kiadás nélkül.
A kasszánál dolgozók jellemzően nem informatikusok, ezért a felületnek majdnem nulla betanítással használhatónak kellett lennie — miközben a háttérben komplex készlet-, ár- és tranzakciólogika futott. És ahogy egy bolt megnyitotta a második, harmadik telephelyét, a háttérrendszernek valós időben egyben kellett tartania minden kassza készletét és forgalmát, a tranzakciók számának növekedése alatt is.