A négynapos munkarend
A négynapos munkahét koncepciója az elmúlt években egyre népszerűbbé vált és egyre több figyelmet kapott. Az elképzelés mögött az áll, hogy így javítható a munka és a magánélet egyensúlya, ami egyben a termelékenység növeléséhez és a működési költségek csökkentéséhez is hozzájárul.
A koncepció lényege, hogy a heti munkanapok számát a hagyományos ötről négyre kell csökkenteni, mindezt a munka hatékonyságának megőrzése, növelése mellett. Az alábbi cikkben a négynapos munkahét megvalósításának lehetőségeit, eredetét, korai bevezetését és a jelenlegi helyzetét taglaljuk.
A négynapos munkahét eredete
Hogyan valósítható meg a négynapos munkahét?
Ez a modell többféle formában is megjelenhet, az ezt implementáló szervezettől függően:
- Csökkentett munkaidő: A heti munkaórák teljes számát csökkentik, az alkalmazottak heti öt nap helyett csak négyet dolgoznak le, azonos óraszám mellett. Ez a megközelítés a csökkentett munkaórák alatt a termelékenység növelésére összpontosít, hogy megmaradjon az azonos teljesítményszint.
- Ugyanannyi munkaóra, kevesebb nap alatt: Az alkalmazottak továbbra is hetente ugyanannyi órát dolgoznak, mint a hagyományos munkahét során, de ezeket az órákat négy hosszabb napra sűrítik. Például ahelyett, hogy a munkavállaló 40 órát dolgozna öt, 8 órás munkanapon keresztül, négy 10 órás napot dolgozhat. Ez a modell megtartja a teljes munkaidőt, de célja, hogy hosszabb szabadidőt biztosítson a munka és a magánélet egyensúlyának javítása és a regenerálódás érdekében (Coslor).
A fenti két példa két határesetet jelent, a konkrét megvalósítás már az adott cég tevékenységétől, kultúrájától, iparági jellemzőitől függ. Például lehetséges megvalósítás, hogy minden dolgozó a pénteki munkanapot kapja meg harmadik szabadnapként, de akár a szerda is kiadható, hét közbeni szünnapként. Más esetekben a vállalkozás A-hét B-hét típusú bontást csinál, az A-héten 5 munkanappal, míg a B-héten 4 munkanappal számolva.
A négynapos munkahét főbb elvárásai:
- Javított munka-magánélet egyensúly: A négynapos munkahét egyik elsődleges célja, hogy a munkavállalóknak több idejük maradjon a személyes kiteljesedésre, a családra és a pihenésre, ami kiegyensúlyozottabbá és elégedettebbé teszi őket.
- Fokozott termelékenység: Egyre több kutatás* (Haraldsson) (de Croo) utal arra, hogy a munkavállalók négy nap alatt ugyanolyan produktívak tudnak lenni, mint öt nap alatt, különösen, ha a hosszabb hétvége kilátása miatt jobban összpontosítanak és motiváltabbak.
- Környezeti előnyök: A kevesebb ingázási nap kevesebb szén-dioxid-kibocsátást és kisebb környezeti lábnyomot jelent mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára.
- A munkavállalók jólléte: A plusz szabadnap a stressz és a kiégés csökkentésének egyik módja, tehát a cégben mentálisan egészségesebbek és stabilabbak lesznek a dolgozók. Így kevesebb betegszabadságot vesznek igénybe, és nagyobb elkötelezettséget mutatnak a munkájuk iránt.
4 napos munkahét az Aliasnál
Gyakran feltett kérdések, avagy a kihívásaink:
Idézett művek
- Bregman, Rutger. “Utopia for Realists: And How We Can Get There.” 2014, pp. 128–132.
- Terrell, Ellen. “40 Hours, 5 Days | Inside Adams.” Library of Congress Blogs, 2024,
- Brundin, Jenny. “Utah Finds Surprising Benefits In 4-Day Workweek.” NPR, 2009,
- “Four-day week 'an overwhelming success' in Iceland.” BBC, 6 July 2021,
- de Croo, Alexander. “Which countries are embracing a 4-day workweek and how is it going?” Euronews.com, 2024,
- Coslor, Erica. “Compressed Lives: How “Flexible” are Employer-Imposed Compressed Work Schedules?”
- Haraldsson, Guðmundur D. “GOING PUBLIC: ICELAND'S JOURNEY TO A SHORTER WORKING WEEK.” Autonomy, 2021,